A Rákóczi szövetség diákutaztatási pályázatát elnyerve 32 diákunk ellátogathatott Nagymegyer testvérvárosába, Bácsalmásra, viszonozva így látogatásukat. Szívélyes fogadtatásban részesültünk Márai András, a Hunyadi gimnázium igazgatója személyében, aki végigkalauzolt minket a három napon keresztül.
Érkezésünk után akusztikus zenei koncerttel vártak bennünket a nemrégiben felújított bácsalmási kultúrközpontban, amelyben magyar költők megzenésített verseit illetve modern dalok feldolgozásait hallhattuk.
A kollégium patináns épülete és termei hangulatot kölcsönöztek az esti közös társasozáshoz és jókedvű beszélgetéshez.
A Bácsalmási Kékfestő Műhelyt is lehetőségünk volt megtekinteni, melyet a felvidékről Bácsalmásra költözött Skorutyák család alapított 1879-ben. Az alapító ükunokája Skorutyák János arra törekszik, hogy ezt az értékes örökséget méltó módon megőrizze az utókornak. Szívén viseli a műhely sorsát és a kékfestő ősök emlékét. 2015-ben létrehoztak egy látogatóbarát, élő műhelyt, amely a Skorutyák kékfestő dinasztiának állít emléket.A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra fújt szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. A muzeális gépeket, még a 19. században készült szekrényes mángorlót és az 1868-ban készült perrotin mintázógépet is megtekinthettük működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető.
A csakis trombitaszóra mángorló cirkuszi ló, illetve a máig a tulajdonosára váró kékfestett ruhadarab is belevéste magát az emlékeinkbe. Olyan igényes, mégis jókedvű, felszabadult és magával ragadó tárlatvezetést kaptunk, melyen érződött a szeretet, a minden egyes munkaeszközzel való bensőséges, mindennapi kapcsolat. Olyan kifejezéseket is találtunk a műhelyek szófelhőiben, melyek számunkra, a laikus számára ismeretlenek. A kékfestő műhely nem egy porosodó kiállitás, hanem egy élő, máig működő, termelő, lélegző kézműves gyöngyszem.
Az égiek is kegyesek voltak hozzánk a hétvége folyamán, hiszen az időjárás kedvezett a számunkra még ismeretlen kalandnak, a sárkányhajózásnak. Hogy mit is takar a kifejezés? Íme: 18-20 lapátos két oldalt arccal előre ülve egytollú lapáttal, egy dobos adta ütemre és egy kormányos irányításával hajtja előre a hajót. A dobos háttal a menetiránynak ülve elől foglal helyet, a kormányos pedig hátul a hajó farában áll és a rögzített kormánylapáttal kormányoz. Hatan hétfelé eveztünk ugyan, de az élmény felejthetetlen maradJ
A sárkányhajózás egy olyan közösség teremtő és fejlesztő sport, amelyben egyszerre, egy célért több mint 20-an küzdenek, meg kell tehát tanulnunk egy irányba evezni.
Vasárnap délután Baja városának történelmi örökségével ismerkedhettünk meg, a főtér reneszánsz stílusú épületei és jellegzetes alakja kellemes sétának adott helyet.
A hétfői nap az ünnepé, a megemlékezésé volt. Az ökumenikus szentmise után a helyi Hunyadi János gimnázium diákjai nyitották a forradalom emlékműsorát, majd megkoszorúztuk az 56-os emlékművet.
Megköszönve a szívélyes vendéglátást, feltöltődve élményekkel, a viszontlátás reményében tértünk vissza Nagymegyerre.
Soóky Gabriella
nagymegyeri tanárnő